Fűtés és hűtés kivitelezés

Épületgépészeti kivitelezés tekintetében a hagyományostól a legmodernebb rendszerek kiépítéséig mindent vállalunk az energiatakarékosság jegyében. Amennyiben az általunk javasolt rendszereket, készülékeket építhetjük be akkor RENDSZERGARANCIÁT biztosítunk.

Zárt égésterű és kondenzációs kazánok (csak fűtés)

Ma Magyarországon a legelterjedtebb fűtési energiahordozó a földgáz. Magyarország földgázzal való lefedettsége Európában a legjobb.
2006 óta lakótérbe csak az épület légterétől független üzemmódú gázkazán telepíthető. Ez azt jelenti, hogy a kazán a földgáz elégetéséhez a levegőt az épület légterétől függetlenül kívülről kapja, az égéstermék pedig egy légtömör hálózaton keresztül szintén a kültérbe jut. Ezzel megakadályozható a CO mérgezés. Az égéstermék szállításáról egy a kazánba épített ventilátor gondoskodik, ezért a köznyelven turbós kazánnak is hívják.
A kondenzációs kazán szintén zárt égésterű, a különbség az, hogy az égéstermékből további energiát tud kivonni, így jobb a hatásfoka. Ez a többletenergia kinyerés úgy történik, hogy a fűtési rendszer visszatérő hőmérséklete olyan kicsi, hogy a hőcserélőn keresztül égéstermékkel érintkezve annyira lehűti, hogy abból a víz kicsapódik (le kondenzál). Ez a fázis váltás (vízgőzből víz) adja többlet energiát és a hagyományos kazánhoz képest kb. 20%-kal magasabb hatásfokot. A jó hatásfokú működés feltétele az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer, mely jellemzően valamilyen felületfűtést (padló, fal, mennyezet) jelent. Ha meglévő radiátoros rendszerhez illesztünk kondenzációs kazánt a külső hőmérséklet szabályozás segítségével nem a teljes de a fűtési szezon jelentős részében üzemelhet gazdaságosan. A külső hőmérséklet szabályzás azt jelenti, hogy a külső hőmérséklet változásával együtt változik a fűtés hőmérséklete. Például +12°C-os külső hőmérsékletnél a fűtési előremenő víz hőmérséklete +40°C, -13°C-os külső hőmérsékletnél a fűtési előremenő víz hőmérséklete +65°C. Amennyiben az épület kialakításából adódóan nincs szükség hűtésre, úgy a kondenzációs kazán a legjobb ár-érték arányú megoldás lehet az épület fűtési energiaellátására.

Szilárd tüzelésű kazánok (fa, pellet, szén) (csak fűtés)

Napjainkban reneszánszát éli a szilárd tüzelésű fűtési módok. Enne kiváltó oka a növekvő gázár, illetve a gázellátás bizonytalansága (Orosz-Ukrán gázvita). A szilárd tüzelésű rendszerek nagyon egyszerű kialakításúak lehetnek, de üzemeltetésük emberi beavatkozást igényel és ez sokszor gondot jelent azoknak, akik hozzászoktak a központi-, távfűtés vagy gázkazános rendszerek automatizáltságához. Léteznek olyan szilárd tüzelésű fűtési rendszerek, melyek automatizáltsága szinte megegyezik egy gázkazános rendszerével, ezek igen összetettek és viszonylag költségesek.

Hőszivattyúk:

Elektromos fűtések (csak fűtés)

Magyarországon a magas villamos áram díjak miatt nem gazdaságos elektromos fűtést alkalmazni. Vannak olyan esetek amikor mégis van létjogosultsága, például nyaralók esetén, ahol nagyon ritka téli használat és a fagymentesítés problémás lenne.

Split klíma (beltéri egység) (fűtés-hűtés)

A split klíma két részből áll a kültéri egység termeli fűtési vagy hűtési energiát, ez egy klíma gáz töltet segítségével jut el a beltéri egységhez. A szabályozás távirányító segítségével történik. A beltéri egység kondenzvíz elvezetéséről gondoskodni kell. Magyarországi éghajlaton a fűtés csak átmeneti időszakban gazdaságos (kb. +7°C).

Multi split klíma(fűtés-hűtés)

Működése megegyezik a split klímával, különbség annyi, hogy egy kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozik. Esztétikusabb megjelenést biztosít, hogy például egy lakás esetében csak egy kültéri egységet kell elhelyezni.

Hűtőgép (kompakt, osztott, légcsatornázható) (csak hűtés)

Nagyobb hűtési igény esetén alkalmazhatóak hűtőgépek. A hűtőgépek felépítésüket teknitve lehetnek: kompakt, osztott, légcsatornázott kivitelűek. Működésük során a jellemzően hideg vizet állítanak elő, amit a beltéri hőleadókba vezetve valósul meg a hűtés.

Hőleadási módok

A hőleadás fizikailag kétféleképpen történhet:

Konvekcióval: a fűtőberendezés tulajdonképpen a körülötte lévő levegőt melegíti fel és így juttat energiát a helyiségbe.

Sugárzással: a fűtőberendezés a felületén sugároz, hőt ad át a hidegebb felületeknek, adott esetben a helyiségben tartózkodó embernek. Ez a megoldás hasonlít leginkább a természetes fűtőtestünk a Nap hőleadására. Mindig a meleg test sugároz a hidegebb felé.

Radiátoros fűtés

A különböző radiátoros jellegű fűtési módok különböző arányban ötvözik (a hagyományos radiátorok például majdnem fel-fele arányban) a sugárzó és konvektív hőleadást, gyorsan felfűtik a helyiséget, bevált és olcsó megoldás. Hátránya, hogy gazdaságos üzemű hőtermelő berendezésekhez (kondenzációs kazán, hőszivattyú) nem kapcsolható. Ebbe a csoportba tartoznak a padlókonvektorok (ventilátor nélkül) és a szegélyfűtések. Utóbbi hőleadókról elmondható, hogy viszonylag kis fűtési teljesítményeket képesek leadni, viszont bekerülési költségük igen magas.

Fan-coil, klíma konvektor

A fan-coil berendezés hőcserélőből és hozzátartozó ventilátorból áll. Jellemzően középületekben irodaházakban szokták alkalmazni. Jól szabályozhatóak, kedvező a bekerülési költségük. Hátrányuk, hogy a ventilátor hangja zavaró lehet lakóterekben, főleg éjszaka. A beltéri egység kondenzvíz elvezetéséről gondoskodni kell hűtési üzemben. ebbe a csoportba sorolhatóak a ventilátoros padlókonvektorok.

Klíma beltéri egységek

Működésük a fan-coilhoz hasonló, a különbség az, hogy a hőcserélőben nem víz kering, hanem valamilyen klíma töltet, ami gáz halmazállapotú. A beltéri egység kondenzvíz elvezetéséről gondoskodni kell.

Felületfűtés -hűtés:

Mint a bevezetőben említettük a hőérzeti szempontból a legkomfortosabb a sugárzó hőleadás, mely a felületi hőleadókkal lehet a legjobban megvalósítani. Részletes leírást a Passzívház menüponton belüli Felületfűtés-hűtés fejezetben talál.