Szellőztessünk korszerűen!

Az ablakok, ajtók kinyitásával történő hagyományos szellőztetés jelentős hőveszteséget okoz, a fűtési energiának akár fele is távozhat, hiszen nem tudjuk megítélni, meddig indokolt nyitva tartani az ablakot. A túl rövid ideig történő szellőztetéssel pedig nem biztosítható a megfelelő levegőminőség. E problémákon segítenek a gravitációs, a páraszabályozott és az intelligens hőcserélős gépi szellőztető rendszerek.

szelloztessunkkorszeruen 720

Egy átlagos család napi páratermelése elérheti a 10-20 kilogrammot is, a korszerű, légtömör nyílászárók azonban nem engedik a szabadba távozni e tetemes mennyiséget, mint a régi idők pontatlanul csukódó ablakai, ajtói. A magas páratartalom pedig rontja a komfortérzetet, kondenzációs páralecsapódásokat okoz, amelyek a felületi foltosodásban és penészedésben jelentkező esztétikai hibák mellett károsítják az épület szerkezeti elemeit is.

Gravitációs szellőztető
Az energiafelhasználást nem igénylő gravitációs szellőzés során a friss levegő a nyílászárókon keresztül áramlik be a helyiségekbe, míg az elhasznált levegő egy szellőzőkürton keresztül távozik. A gravitációs szellőzés a régi családi házakban és társasházakban a természet erejét (szélhatás és kürtőhatás) aknázza ki a légcsere megvalósításához. Ezek az erők nyomáskülönbséget hoznak létre a szellőzőkürtökben, amelynek hatására a lakás levegője a kürtön keresztül távozni igyekszik. A légcsere során az elhasznált levegő a vizes, illetve kiszolgáló helyiségeken (fürdő, vécé, konyha) elhelyezett légelvezetőkön keresztül távozik, így a lakás egésze átöblítésre kerül. A szellőzés mértéke természetesen nagyban függ a külső és a belső körülményektől, a hőmérsékleti viszonyoktól és a szélhatástól, így annak szabályozása szükséges, különben a mai, fokozott energiatakarékossági követelményeknek e módszer már nem felel meg.

Ventilátoros elszívás
A ventillátoros szellőztetőknél az épületben a légcserét egy alacsony fogyasztású központi ventilátor biztosítja, ami elhelyezhető a tetőtérben vagy a tetőn. Az épület szellőzésének átgondolt kialakításakor azonban nem elégedhetünk meg a fürdőszobába vagy a vécé helyiségbe telepített egyfokozatú elszívó ventilátor beépítésével, hiszen ezek általában csak külön kapcsolóval, vagy a világításkapcsolóval szabályozható ventilátorok a nap nagy részében, huszonnégy órából huszonháromban nem is működnek, tehát a nap 95 százalékban a lakásokban nem megoldott a szellőztetés. Önmagában az elszívás még nem egyenértékű a szellőztetéssel, hiszen az elszívni szándékozott levegővel arányos levegőt a térbe be is kell áramoltatni.

szelloztessunkkorszeruen 1

Automatikus, szabályozott rendszerek
A gépi higroszabályozású rendszerben a levegő kicserélődését az egész épületben a szennyezett, vizes helységekbol elszívott levegő indítja el. A friss levegő a lakószobákba érkezik a légbevezetőkön, ennek szükséglet szerinti elosztása a szobák között csak akkor valósul meg, ha a légbevezetők páraérzékelősek. A ventilátor által elszívott levegő mennyiségét a páraérzékelős, illetve mozgásérzékelős légelvezetők szabályozzák a pillanatnyi szükségletek szerint, a lakások kiszolgáló, vizes helyiségeiben. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb szellőzési igényű helyiségekben intenzívebb lesz a szellőzés, mint a használaton kívüliekben. Az ilyen önműködő berendezések a lakás páratartalmát az optimális 30-60 százalékon tartják. A páraszabályozott légbevezető elemek a szabványos műanyag vagy fa nyílászárókba, esetenként a falba is szerelhetők.

A csúcs: hővisszanyerős és intelligens
A fokozottan energiatakarékos épületekbe, passzívházakba hőviszszanyerős szellőztető rendszereket ajánlanak az épületgépészek, ahol a friss levegő egy keresztáramú hőcserélőn keresztül a meleg elszívott levegőből kinyeri a hőt, és így elomelegítve jut be a be a helyiségekbe, jelentős hőmennyiséget benntartva. Egy lakásban azonban a levegő nem azonos mértékben használódik el a nap különböző szakaszaiban, ezért a szellőzésnek is más intenzitásúnak kell lennie akkor, amikor nincs otthon senki, és amikor az egész család este, a hévégén együtt van, főz, fürdik stb. Ezért a gyártók az egyszerűbb modellek esetében lehetővé tették a ventilátorok 3-6 fokozatban történő kapcsolhatóságát, a fejlettebbek előre programozhatók, hogy a nap adott idopontjaiban mennyire szellőztessen a rendszer. E készülékeknek is van azonban egy bosszantóan gyenge pontja: a lakás általános szellőzési igényeihez igazodnak, és nem a valós szellőzési igényeknek megfelelően dolgoznak.

Az intelligens hővisszanyerős rendszerek már folyamatosan figyelve a levegő minőségét, tökéletes komfortérzetet biztosítanak: gondoskodnak az optimális légcseréről, érzékelve a széndioxid- és illékony szerves anyagokat, szükség esetén beavatkoznak. Ellentétben az általánosan alkalmazott hővisszanyerős berendezések központi légcserevezérlésével, az intelligens szellőztető minden használt levegőt elszívó és minden friss levegőt befúvó elemének működését külön-külön helyi szenzor szabályozza, így a helyiség levegőminőségének figyelembevételével történik a légcsere, a hőveszteség tovább csökkenthető anélkül, hogy túl szárazzá válna a lakás levegője. Kétszer hosszabb ideig bírják eltömődés nélkül, a ventilátorok alacsony energiafelvételu motorjai pedig felesleges megerőltetés híján kevesebbet fogyasztanak. E rendszerek kiépítése egyelőre főként az új építéseknél jellemző, gépválasztásnál a minél jobb hatásfokkal rendelkező készülék kiválasztása a cél.

szelloztessunkkorszeruen 2
Mennyibe kerül és megéri-e?
Bizonyára sokunkat érdekel, mennyibe kerül egy intelligens szellőztető rendszer kiépítése, mennyi idő alatt térül meg, és mennyiből jön ki az üzemeltetés? Nem könnyű a válaszadás, mert ahány ház, annyi egyedi tényező, a felelős válaszhoz sok részletet kell ismernie a tervezőnek.
Szükség van a teljes rendszer megtervezésére, hová, milyen elemeket (légbevezetoket, légelvezetőket stb.) kell beépíteni, milyen folyamatos légmozgást segítő eszközre van szükség és lehetőség (ez általában valamilyen ventilátor, vagy társasháznál lehet központi kürtő is, ha annak valóban van szívó hatása). Utólagos beépítés esetén szükség van fal- vagy födémáttörésre is, ajtószellőző rácsok beépítésére. Megközelítőleg egy  négyzetméteres garzontól egy tetőtérrel beépített,  négyzetméteres családi házig utólagos kiépítése esetén  ezer forinttól félmilliós kiadással számolhatunk, az üzemeltetés viszont már alacsony költségű. A megtérülés pénzben nehezen mérhető, szubjektív, hisz ki a megmondhatója, mennyit ér a folyamatos stressz, menynyit tesz ki a gyakori takarítás, a vegyszerek, allergiagyógyszerek, az antiallergén szőnyegek ára, mennyi időt fordítunk a penész kiirtására, mennyit tesz a befülledt levegő miatti kellemetlenség a vendégek előtt, a folyamatos szellőztetés okozta többletfűtés, a rossz alvás miatti kimerültség…

forrás: http://amiotthonunk.hu/

Hozzászólások